Bakos attila

E kötet tartalmazza az ősi írásokban fennmaradt évezredes Dzsotir-véda máig ható sors és jellemtani (asztrológiai) hagyatékát, ám elsősorban a mindennapi életben alkalmazható lélektani mesterfogásokat ajánl. Az asztrológia jógájával, az Dzsotir-szádhanával megláthatjuk és megérthetjük önmagunkat a véges és végtelen teremtés gigantikus óralapján. Ahol a nagymutató, a napjegy, a lélek eredendő vágyát és küldetését jelzi. Ezzel szemben a kismutató, az aszcendens, a lelket beburkoló ego állapotát jelenti, megmutatva a szellemi evolúcióban eddig megtett utat.

Mivel a végtelent kutatjuk minden születésben érvényesül az előrelendítő tiszta vágy és lelki erő, a Rahu (felszálló vagy északi holdcsomópont) és a múltba visszarántó, karmikus hibáinkat erőnek erejével ismétlő Ketu (leszálló vagy déli holdcsomópont). Ezek ketten egyúttal a külső és belső misztikus életerő, a Kundalini-shakti rejtett iránymutatói is.

A Védánta a Véda- és Upanisad-irodalom betetőzését jelenti, míg a Szútra szó jelentése vezérfonal. A Védánta kifejezés az Upanisad-irodalmat, illetve annak végső lényegét jelöli. Az Upanisad-irodalom az ősi India különböző filozófiai áramlatainak tárháza, s ezért vált szükségessé az összegzés, amit a Védánta Szútra valósított meg. A Szútra-stílus igen különleges műfaj, mely az egymással sokszor már évszázados filozófiai vitában álló tanrendszerek összehangolására törekszik. Azonban a Védánta Szútra enciklopédikus volta ellenére sem homályos vagy gyakorlatiatlan, ha megfelelően kerül bemutatásra, maga lesz az azonnali inspiráció forrása. Átfogó, egyetemes látásmódja képes kiemelni az elmét a materialista test-elme (Saríra-Manasz) életfelfogás kötöttségéből, és elvezetni a végső szabadság, a Legfelsőbb Abszolút (Para-Brahman) megvalósításáig. Mivel a mindennapi észlelésünk tárgya a sokféleség, ezért szükségessé vált annak ismertetése, hogy valójában minden az Abszolút, a Brahman, mely egy, második nélkül, míg a jelenségvilág sokszínűsége látszólagos (Májá) csupán. Ez az, melyet a Vedánta Szútra hirdet. (Védánta Szútra Bakos Attila magyarázataival)

brahma satyaṁ jagan mithyā jīvo brahmaiva nāparaḥ

Brahman az egyedüli valóság (Szatjam), a világ (Dzsagat) valótlan (Mithjá), az egyéni lélek (Dzsíva) lényegében nem különbözik (Nápara) a Brahmantól. Sankarácsárja: Brahma Gjánáváli Málá 20. (részlet)