Himalája

Kiadványunk második számának írásai nagyrészt a Himalája hegységhez és az ott élő mesterekhez kapcsolódnak, ezen belül kiemelten foglalkozunk a Szvámi Ráma nevével fémjelzett Himalájai Jóga Tradícióval. Emellett helyet kap egy beszélgetés dr. Vigh Bélával, olvashatunk a jóga magyarországi történetéről, az indiai zenéről, Körösi Csoma Sándorról és Siva istenről, s nem maradnak ki a gyakorlati kérdésekkel (jógagyakorlatok, jógaoktatók listája, táplálkozás) foglalkozó rovatok sem.

Szvámí Ráma Két világ polgárai vagyunk, a belső és a külső világé. Ahhoz, hogy sikeresek legyünk, meg kell értenünk, miként építhetünk hidat e két világ közé. A túlzó nézőpontok sem a világ számára, sem a magunk életében nem hasznosak. Az arany középút a legjobb, azaz, ha képesek vagyunk uralkodni gondolatainkon és érzéseinken, a beszédhez és a tettekhez vezető nagyhatalmú belső késztetéseinken. Dolgoznunk kell önmagunkon! A kívánatos cél, a testi-szellemi önuralom elérése nem jelenti azt, hogy felhagyunk az élet ismert és természetes dolgaival (pénzkereset, szerelem, hivatás stb.), de túlzásba sem eshetünk miattuk. Mivel az önuralom egyensúlyt jelent, eléréséhez a meditáció elméletét és gyakorlatát segítségül hívva, hangoljuk újra nyugtalan tudatunk sebesen száguldozó részeit! Így érjük el a bölcsességet, a derűt és a harmóniát! Szvámí Ráma a Himalája egyik legnagyobb mestere alapította a Himalája Intézetet. Indiában született, szülőföldjén és Európában tanult. A himalájai barlang-kolostorokban és Tibetben részesült beavató jellegű spirituális képzésben. Legismertebb munkája, az Élet a Himalája mestereivel feltárja az indiai mesterek egyedülálló bölcsességét, de vall saját tanítói sokoldalúságáról is, bizonyítja, hogy Szvámí Ráma személyében a Kelet szellemiségének élő megtestesülése tanít.