Filosz

„Egy és ugyanaz a valóság, de számtalan névvel illetik, és a hozzá vezető út is sokféle. Egyesek Istennek hívják, mások igazságnak nevezik, megint mások örökké tartó boldogságnak. Számomra Isten az igazság, és az igazság az, ami minden időben létezik: a múltban, a jelenben és a jövőben. Önmagától létező; sohasem született, s így sohasem hal meg. Ez a fény és a szeretet kútfeje. Isten keresése az igazság ismerete nélkül hiábavaló, mivel Isten a végső igazság. Az ember, noha minden élő teremtmény legkiválóbbika, mégiscsak egy befejezetlen lény, aki a tökéletességre, a fájdalmaktól és nyomorúságoktól való szabadságra vágyódik, s ez vezeti el az igazság felismerésének, megtapasztalásának kereséséhez. Az igazság mind belül, mind kívül megtalálható, így közvetlenül megvalósítható azzal, hogy felismerjük önmagunkban.”

A különböző kultúrákból vett lelke­sítő idézetek segítenek abban, hogy a saját halál­képünk árnyaiból kimozdulva rátaláljunk életünk mélyebb élményére.
Mindazok, akiket valamilyen okból megérintett a halál realitása, e könyvből segítséget meríthetnek, hogy önnön félelmeiket meghaladva kapcsolatba kerüljenek az élet és a halál eddig rejtett, láthatatlan dimenziójával.

„Nincs bennem ambíció, csak van egy szívemnek kedves kötelességem, melyet a himalájai mesterek szellemi öröksége ró rám. Ők ezt a feladatot nemzedékről nemzedékre átadták, talán generációk ezrein át: »A világban szenvedés van. Tégy meg minden tőled telhetőt, hogy enyhítsd a fájdalmat! Tégy meg minden tőled telhetőt, hogy elcsendesítsd az emberek tudatát!«”

A szöveget egy nagyobb lélegzetű apparátus is kíséri, amely bőséges magyarázó anyaggal segíti a kötet olvasójának eligazodását. A bevezető tanulmány az Upanisadok történeti, gondolati, kulturális és szellemi hátteréről ad átfogó tájékoztatást. Az egyes upanisadok előtti rövidebb összegzés bemutatja az adott szöveg hátterét, valamint összefoglalja leglényegesebb gondolatait, bölcseleti és spirituális vonatkozásait. A lábjegyzetek további magyarázatokat szolgáltatnak, főként az egyes részletkérdések terén. 

Fordította és a bevezető tanulmányt valamint a jegyzeteket írta: Pál Dániel

A fordítást a szanszkrit eredetivel egybevetette és a szöveget gondozta: Balogh Dániel

A klasszikus upanisadok az emberiség vallási és bölcseleti hagyományának gyöngyszemei, irodalmi értéküket tekintve is kiemelkedő alkotásai. Közéjük tartoznak India, egyúttal az egész Kelet filozófiai irodalmának legősibb szövegei, melyek költői hangvétellel, gyakran a misztikus mélységekig leereszkedve igyekeznek feltárni a létezés végső titkait. Bennük fogalmazódnak meg először a jóga legősibb tanításai, továbbá a hinduizmus és a buddhizmus számos  alapvető gondolata.

A második kötet két jelentős és sokat idézett upanisadot, a Csándógját és a Brihadáranyakát adja közre - ezzel téve teljessé a klasszikus upanisádok teljességre törekvő bemutatását.

Cshándógja-upanisad

A költői szépsége miatt méltán világhírű Cshándógja hatodik fejezetében találjuk Uddálaka Svétakétuhoz intézett tanításait az egyetemes Lélek mibenlétéről. A következő, hetedik fejezetben egy Szanatkumára nevű bölcs mondja el gondolatait a lét végső természetéről. Az utolsó tanítás fő része egy mítosz, amelyben Pradzsápati tanítja meg az istenek vezetőjét, Indrát, az Önvaló, az átman mibenlétére.

A szöveget egy nagyobb lélegzetű apparátus is kíséri, amely bőséges magyarázó anyaggal segíti a kötet olvasójának eligazodását. A bevezető tanulmány az Upanisadok történeti, gondolati, kulturális és szellemi hátteréről ad átfogó tájékoztatást. Az egyes upanisadok előtti rövidebb összegzés bemutatja az adott szöveg hátterét, valamint összefoglalja leglényegesebb gondolatait, bölcseleti és spirituális vonatkozásait. A lábjegyzetek további magyarázatokat szolgáltatnak, főként az egyes részletkérdések terén.

Brihadáranyaka-upanisad

A Brihadáranyaka-upanisad az upanisad-irodalom legismertebb és legfontosabb alkotása. Ősibb, prózában írt részei a Kr.e. 7. századból származnak, verses betétei néhány évszázaddal későbbiek. A mű Jádnyavalkja Vádzsaszanéja tanításai köré rendeződik, aki az indiai filozófia első név szerint is ismert filozófusa.

A mű első fejezete teremtésmítoszokból áll, amelyek a mindenséget a Brahman és az Átman princípiumából származtatják. A második fejezet egy igen ismert legendával, Báláki és Adzsátasatru király párbeszédével kezdődik, ennek során kirajzolódik előttünk a végső emberi lényeg mibenléte. Ugyanez a legenda a Kausítaki-upanisadban is megtalálható. A továbbiakban Jádnyavalkja is megjelenik. A Lélekről tanít. A fejezetet a híres méz-tanítás zárja, amely a világmindenséget, az emberi tapasztalást az istenek mézéhez hasonlítja.

A harmadik fejezet egy legendás filozófusi vita története, melynek során Jádnyavalkja kifejti az áldozat misztikáját, beszél a tapasztalásról, a halál utáni létről, a világ rendjéről, az istenségek titkos értelméről, de legfőképpen a Lélekről, melyet a világmindenséget és az emberi lényt belülről vezérlő isteni parancsként fogalmaz meg. A negyedik fejezetben Dzsanaka királyt tanítja meg az emberi tudatállapotok, az ébrenlét, az álom és a mélyálom ismeretére, valamint a Lélek vándorlására az újraszületések során.

Az ötödik fejezet nyelvmisztikai, metrikai, ritualisztikai értelmezések tarka füzére. A hatodik fejezet elején hosszabb értekezést találunk a halál utáni lét kérdéseiről. Ezután gyönyörű szerelmi varázslások leírását olvashatjuk. A fejezet - a második és a negyedik fejezethez hasonlóan - tanítólistával végződik.

A Brihadáranyaka-upanisad a fehér Jadzsurvéda vádzsaszanéji iskolájának hagyományában fennmaradt, igen híres papi könyv a Satapatha-bráhmana utolsó fejezete.

A könyvben megtalálható

• a légzőrendszer bemutatása a modern anatómia, valamint az ősi jógaszövegek nézőpontja alapján,
• a pránájáma 14 alaptípusának ismertetése, azok élet- és lélektani hatásaival együtt,
• 82 szint, amely segíti a fokozatos elsajátítást, az egyszerű légzési mintáktól kezdve egészen a leghaladóbbakig,
• áttekintő táblázat, amelyek a különböző szinteken való végighaladást foglalják össze,
• intelmek és gyakorlati útbaigazítások mind a fizikai, mind pedig a mentális akadályok elhárítására, 200 hetes gyakorlatterv az elmélyülni vágyó, komoly gyakorlók számára.

Ez a könyv korunk egyik nagy jógamesterének tanításait tartalmazza, elmagyarázva az astánga-jóga gyakorlásának felépítését. A vinjászán, vagyis a légzés és a mozgás összehangolásán alapuló astánga-jóga napjaink egyik jelentős és hazánkban is méltán elterjedt jógairányzata, melynek legfontosabb írott útmutatója  A jóga füzére.

Mi ez a különös erő, hogyan és miért működik bennünk és körülöttünk? Milyen távlatokat nyit a belső megismerés útját járó utazó számára? Az egyszerű magyarázatoktól, a tanító történetektől és a testünket felépítő erőfolyamok leírásától kezdve egészen a naphattyú beavatásának misztériumáig bepillantást nyerünk a kundaliní izgalmas és szerteágazó té­makörébe.

Szavai nyomán felsejlenek a lényünk minden rétegét átszövő és minket a világ látható és láthatatlan részeivel összefűző kapcsolatok, útvonalak, továbbá mindezek bejárhatóságának és megértésének módjai. Ahová érkezhetünk, annak a belső tájnak a szépségéről az utolsó fejezetek szólnak, ahol felvillan előttünk egy világ, amely még ha most titokzatos is, minden kereső számára nyitva áll.

B. K. S. Iyengar világszerte elismert és köztiszteletben álló jógamester. Az Iyengar-módszer, melyet sokan a testi hatásai miatt csodálnak, valójában a jógafilozófia, a spiritualitás és a jógagyakorlás egysége, mely szoros összhangba hozva azokat a hétköznapi élettel.

A témák komolyságát a szerző személyes tapasztalatai teszik ízessé, szemléletessé és feldolgozhatóvá. A könyvet olvasva megláthatjuk, hogy miként ültethetők át a spirituális alapelvek közvetlen gyakorlati cselekvésbe.