A világegyetem valódi természete az Igazság, s a tudatosság fejlesztésével felismerhetjük az örökkévalót a nem örökkévaló közepette. Két rendkívül lényeges mozdulatot kell gyakorolnunk egyszerre: az örökkévalót választjuk, a nem örökkévalót pedig nem választjuk. Ezáltal az elmét a legfelsőbb jóhoz láncoljuk a nem ragaszkodás, vagyis a szeretet legmagasabb rendű formája által, s örömünket leljük abban, hogy mindent szeretünk. Háttérbe szorítva önös késztetéseinket lehetséges az Önvalóval (Átman), az élet valóságával kapcsolatba kerülni.
„A körülöttünk lévő világ nem más, mint az áldásos Önvaló, és azért vagyunk itt, hogy élvezzük. Azért nem mutatkozik előttünk alapvető és valódi alakjában, mert az örömök önérdekű érzékelésébe ragadunk. Nem az életet kell megváltoztatni, csak a hozzáállásunkat.” Szvámí Ráma: Szabadulás a karma kötelékéből.
Az álmok jógikus pszichológiája az álmok természetével kapcsolatban különbséget tesz az álom és az álombéli tapasztalat között. Az ébredéskor felidézett álmok nagyrészt a tudatalatti termékei. Ezzel szemben az álombéli tapasztalatok a fizikai fölötti síkon vagy létünk belső tartományában történt események átiratai. Ezek éppen olyan valóságosak és pontosak, mint az anyagi világ és az alvás nyit kaput hozzájuk. Az álomjóga kezdeti célja, hogy a tudatalatti álmokat felváltsa az alvás során történő belső tapasztalás. Így az alvás ugyanúgy része lesz a Szádhanának vagy gyakorlásnak, mint az ébrenlét – ehhez egyre tudatosabbá kell válnunk az alvás során is. E gyakorlás legvégső célja, hogy a félig tudattalan álomállapot a jógikus pihenés állapotává váljon, amelyben tudatosságunk az ébrenléthez hasonló. Más szóval teljesen és folyamatosan tudatosak legyünk éjjel és nappal, bármikor be tudjunk lépni a lét belső világaiba, és úgy cselekedhessünk ott, miként az anyagi világban.
A Védánta a Véda- és Upanisad-irodalom betetőzését jelenti, míg a Szútra szó jelentése vezérfonal. A Védánta kifejezés az Upanisad-irodalmat, illetve annak végső lényegét jelöli. Az Upanisad-irodalom az ősi India különböző filozófiai áramlatainak tárháza, s ezért vált szükségessé az összegzés, amit a Védánta Szútra valósított meg. A Szútra-stílus igen különleges műfaj, mely az egymással sokszor már évszázados filozófiai vitában álló tanrendszerek összehangolására törekszik. Azonban a Védánta Szútra enciklopédikus volta ellenére sem homályos vagy gyakorlatiatlan, ha megfelelően kerül bemutatásra, maga lesz az azonnali inspiráció forrása. Átfogó, egyetemes látásmódja képes kiemelni az elmét a materialista test-elme (Saríra-Manasz) életfelfogás kötöttségéből, és elvezetni a végső szabadság, a Legfelsőbb Abszolút (Para-Brahman) megvalósításáig. Mivel a mindennapi észlelésünk tárgya a sokféleség, ezért szükségessé vált annak ismertetése, hogy valójában minden az Abszolút, a Brahman, mely egy, második nélkül, míg a jelenségvilág sokszínűsége látszólagos (Májá) csupán. Ez az, melyet a Vedánta Szútra hirdet. (Védánta Szútra Bakos Attila magyarázataival)
brahma satyaṁ jagan mithyā jīvo brahmaiva nāparaḥ
Brahman az egyedüli valóság (Szatjam), a világ (Dzsagat) valótlan (Mithjá), az egyéni lélek (Dzsíva) lényegében nem különbözik (Nápara) a Brahmantól. Sankarácsárja: Brahma Gjánáváli Málá 20. (részlet)
Az upanisadok titkos világában a spirituális és pszichológiai tudás szimbólumok mögé rejtőzik, s csak a beavatottak előtt tárja fel magát. E belső tudományt az önismeret, a világ és az abszolút (Brahman) ismerete teszi elérhetővé. Ekkor a szavak és képek spirituális jelentést nyernek a lélekben és tudásban felébredettek számára. Feltárják az ősi igazságot, a Véda lelkét, s lehetővé teszik a valóság elérését, az ember valódi énjének (Átman) felfedezését.
A Taittiríja-upanisadot tartják a Védánta filozófia forrásának. Egyedülálló módon közvetlen és közvetett módszerrel is feltárja a kereső szubjektív valóságát. Az önvalót fedő öt burok (Kósa) egyértelmű leírása elsőként itt található meg. Először a bölcsesség akadályainak eltávolításával, az összetett elme (Antah-karana) összpontosítását célzó meditációs technikákkal (Upászaná) foglalkozik. Majd az Abszolútról (Brahman) szóló ismeretet tárgyalja az öt burok elemzésével. Végül a filozófiai elméletek gyakorlati alkalmazását mutatja be, hangsúlyozva, hogy a Védánta tanulmányozásához elengedhetetlen a kérdésfeltevés, az elmélkedés és a meditáció (Dhjána).
Egyéb változatok:
Egyéb változatok:
Különböző mintákkal, hátoldalon leírással, üveg előlappal.
A kisméretű háromfázisú inverter a maximális rugalmasság biztosításához.
3,0-tól 4,5 kW-ig terjedő teljesítményosztályaival a transzformátor nélküli Fronius Symo a magán háztartások kisméretű háromfázisú invertere. A nagy rendszerfeszültségnek, a széles tartományú bemenő feszültségnek, valamint a korlátozás nélküli kül- és beltéri használatnak köszönhetően a berendezés méretezése biztosítja a maximális rugalmasságot. A WLAN-on vagy Etherneten keresztül lehetséges internetre való csatlakozás, valamint más gyártók komponenseinek egyszerű integrálása az egyik legkommunikatívabb inverterré teszi a Fronius Symo-t a piacon. A "light" verzió nem tartalmazza a WLAN és Webszerver egységet!
Jellemzők:
Magyar nyelvű adatlap
Egyéb változatok:
Kétirányú mérő háromfázisú felhasználók energiafogyasztásának felügyeletéhez
A Fronius okos mérő egy kétirányú mérő, amely optimalizálhatja a saját fogyasztást és rögzíti a háztartás terhelését. A rendkívül pontos méréseknek és a gyors kommunikációnak köszönhetően dinamikusan lekérhetőek az adatok a Fronius Solar.web felületen keresztül, így a mérő világos áttekintést nyújt a háztartás energiafogyasztásáról. A Fronius Smart Meter ideálisan használható a Fronius Symo, Fronius Symo Hybrid, Fronius Galvo és Fronius Primo inverterekkel, melyek rendelkeznek Fronius DataManager 2.0 kiegészítővel.
Tulajdonságok:
Egyéb változatok:
Type 2-es csatlakozó fejjel
Hossza: 5m.
Max áramerősség: 32 A
Súly 3,5 kg
Egyéb változatok: