Chanakya Pandit - Artha-sásztra

Chanakya Pandit világhírű műve az Artha-sásztra, a legkorábbi politikatudományi értekezés. Mivel Csandragupta Kr.e. 321-ben került trónra, így az Artha-sásztrában összefoglalt gondolatok nagy valószínűséggel a harmadik-második század fordulóján keletkeztek. Manu Törvénykönyve és a Vátszjájana alkotta Káma-szútra mellett az Artha-sásztrát is megemlíti a Panycsatantra bevezetése. Chanakya géniusza oly kimagasló, hogy számtalan további művet is neki tulajdonítottak, az asztronómiától a matematikáig.

Mivel tanácsadói hivatalához a politika és a diplomácia elválaszthatatlanul hozzátartozott, Chanakya beszédes melléknevet is kapott. Nevezetesen Kautiljaként is ismerik, melynek jelentése fondorlatos, csavaros. Talán itt lelhető fel a hasonlóság Machiavellivel, aki A fejedelem című munkájában a kor politikai és diplomáciai gyakorlatát ismertette. Machiavelli hírhedt alapelve a politikai eszközök iránti közömbösség, ami akár a diplomáciai rászedést, fondorlatot és ármányt is megengedhetőnek tartotta. Hasonló vonások Chanakya művében is felfedezhetők, bár kettejük helyzetére jól rávilágít Nehru az „India fölfedezése” lapjain: „Chanakyát tartják az indiai Machiavellinek, és ez az összehasonlítás bizonyos fokig helytálló. De minden vonatkozásban nagyobb személyiség volt, szellemileg, és a cselekvés terén egyaránt. Ő nem pusztán a király követője, nem csupán a mindenható császár alázatos tanácsadója. Merész cselszövő volt, büszke és bosszúálló, soha nem feledkezett meg apróságokról sem, soha nem feledte a célját, minden eszközt felhasznált az ellenség félrevezetésére és legyőzésére, kezében tartotta a birodalom gyeplőjét, és inkább kedves tanítványának, semmint urának tekintette a császárt.”

Előszó: 
Chanakya, az indus Machiavelli

Első rész
Artha-sásztra
A gyarapodás kézikönyvéből

1. Általános jó tanácsok
2. Az uralkodó tulajdonságai és kötelességei
3. Segítők, szövetségesek és ellenségek
4. Pénzügyi politika, korrupció, titoktartás
5. Törvény, igazságszolgáltatás, büntetés
6. Mitől elégedetlen a nép?
7. A hivatalnokok kötelességei
8. Képzés, oktatás, filozófia

Második rész 
Chanakya-szútrák
Chanakya aforizmáiból

1. Erkölcsi gyökerek
2. Gazdasági gyarapodás
3. Személyes morál, érzékek, család
4. A bűn rosszasága, a lustaság átka
5. Tanácsadók, miniszterek, bel- és külpolitika
6. Tanácsok uralkodóknak
7. Tanácsok alattvalóknak
8. Válogatott életbölcsességek

Harmadik rész 
Rádzsa-nitisásztra
A királyi viselkedés kézikönyvéből

1. A jó és rossz uralkodó
2. Erényes uralkodás
3. A nép, az uralkodó és a jó ország
4. Pénzügyek, hadügyek és oktatásügy
5. Az uralkodás mikéntje
6. Barátok és ellenségek
7. Az államhivatalnokok kötelességei
8. További jó tanácsok állampolgároknak

Negyedik rész 
Chanakya-níti
Az etikus élet szabályai

1. Erkölcsi vezérfonál
2. Ki milyen ember?
3. A vagyon haszna
4. Házasodás, otthon, család s a fiak dicsősége
5. Sorsszerűség, karma
6. A műveltség dicsérete
7. Az erény gyakorlása
8. Bölcsességek minden napra