Minden, amire a túlélésünkhöz és jólétünkhöz szükségünk van, közvetlenül vagy közvetve a természeti környezetünktől függ. A fenntarthatóság segít megteremteni és megőrizni azokat a feltételeket, amelyek között az ember és a természet produktív harmóniában létezhet. A fenntarthatóság teszi lehetővé, hogy ne csak a jelen embere, de a jövő generációi is élvezhessék a természet által nyújtott javakat, azokat gondosan kezeljék és gyermekeiknek továbbadhassák.

A fenntarthatóság nem csak a megújuló energiáról és az energiahatékonyságról szól. A valódi fenntarthatóság megvalósításához meg kell érteni a környezet, a társadalom és a gazdaság közötti összefüggéseket. Arra kell törekednünk, hogy olyan fenntarthatósági állapotot érjünk el, amely áthatja mindennapi életünk minden területét helyi, nemzeti és nemzetközi szinten.

A fenntarthatósági állapot objektív mérésének három pillére van, melyek a következő:

1) Környezeti fenntarthatóság

A legalapvetőbb követelményeink: szennyezetlen levegő, tiszta víz és friss élelmiszerek mind a környezetünkből származnak, csakúgy, mint az építkezéshez és a szállításhoz szükséges energia és nyersanyagok. A környezeti fenntarthatóság elengedhetetlen, ha a jövőben is rendelkezni akarunk a szükségleteink kielégítéséhez szükséges erőforrásokkal. A definíció legtágabb értelmében a környezeti fenntarthatóság az egész globális ökoszisztémát (óceánok, édesvízrendszerek, szárazföld és légkör) magában foglalja. A környezeti fenntarthatóság elvei nemcsak globálisan érvényesek, ugyanúgy alkalmazni lehet őket bármilyen méretű ökoszisztémára, akár egy otthoni kiskert méretű környezetre is.

2) Társadalmi fenntarthatóság

A társadalmilag fenntartható közösség egy olyan társadalom, amelyben minden tag egyenlő jogokkal rendelkezik, valamennyien egyenlő arányban részesednek a társadalmi előnyökből, és valamennyien egyenlő mértékben vesznek részt a döntéshozatali folyamatban. Ezzel szemben egy társadalom fenntarthatatlan, ha gyorsabban fogyasztja el az erőforrásokat, mint amennyit természetes módon meg tudna újítani, több hulladékot bocsát ki, mint amennyit a természetes rendszerek leépülés nélkül be tudnak gyűjteni, vagy távoli forrásoktól függenek a legalapvetőbb szükségleteik. A környezeti fenntarthatósághoz hasonlóan a társadalmi fenntarthatóság alapelvei bármilyen méretű társadalomra alkalmazhatók. A fenntarthatóság egyik legnagyobb kihívása például az, hogy egyidejűleg csökkentsük a fogyasztást a fejlett világban, miközben emeljük a fejlődő világ életszínvonalát – felelős globális polgároknak kell lennünk azáltal, hogy minden nap megalapozott döntéseket hozunk otthonunkban és közösségeinkben.

3) Gazdasági fenntarthatóság

A gazdasági fenntarthatóság sokkal többről szól, mint az erőforrások és a haszonkulcsok tartós növekedéséről. A gazdasági fenntarthatóság figyelembe veszi a gazdasági tevékenység társadalmi és ökológiai következményeit. Gondosan mérlegelnünk kell áruink teljes életciklusát, a nyersanyagok kitermelésétől a feldolgozáson, gyártáson, elosztáson, használaton, karbantartáson, javításon át az esetleges újrahasznosításig vagy ártalmatlanításig.

A három pillér közül a környezet elsődleges fontosságú, mert egy erős társadalom táplálásához elengedhetetlen egy egészséges ökoszisztéma léte. Következésképpen a társadalom és a társadalmi felelősségvállalás másodlagos jelentőségű. A gazdasági fenntarthatóság a harmadik, mert virágzó gazdaság nem létezhet egészséges és igazságos társadalom nélkül.
Valójában sok pillérre van szükség a valódi globális fenntarthatóság támogatásához. Ezek közül néhány: a rendszerszintű változtatás intézményi kapacitása; a szervezeti kapacitás a változtatás végrehajtására a kulturális értékek megőrzése mellett; és saját személyes értékeink – rendelkezünk-e erkölcsi intelligenciával, hogy felismerjük, ha a dolgok fenntarthatatlanok, és van-e elhatározásunk megváltoztatni azokat?

Bár egyre többen és egyre kifinomultabb módszerekkel próbálják meghatározni, mi is pontosan a fenntarthatóság, gyakran nem "ásnak le" a dolgok mélyére. A fenntarthatóság számos vonatkozása homályos marad. Az erkölcsi intelligencia ezért azt diktálja, hogy nehéz etikai kérdéseket tegyünk fel, mint például: Mit értünk "egészséges környezet" alatt? Hogyan néz ki egy "erős társadalom"? Hogyan különböztetjük meg a szükségleteket a vágyaktól? Valószínű a határozatlan gazdasági növekedés? A fenntarthatóság csak az emberi élet hasznát szolgálja? Eleget tesz a társadalom? És vajon eleget teszek én?